A mai futás elnapolva :(

Nagyon készültem a mai futásra, szerettem volna egy csoporttársunkért futni, aki már sajnos nem lehet közöttünk. Tegnap este viszont a saját hülyeségem miatt olyan gyomorrontást kaptam és olyan görcsöket, hogy ma alig élek. Alig aludtam valamit, most is görcsök kínoznak. 

Most kúrálom magam és pihenek, hátha holnap jobban fogom érezni magam és kimegyek futni.

A leckémet viszont megtanultam. Még jobban figyelni fogok a kajára.

Nincs igazság!

Hétfőtől termo sportruhát lehet majd kapni nálunk a Lidl-ben. Nekem jól jönne, mert a télu futóöltözékem még elég hiányos és most már itt a hideg is. 

És tessék, nézzétek miből lehet választani :D Megint PINK!!!! Nem értem miért nem képesek más színt is kínálni. Jó, hogy ez inkább bordó, de a térdénél pink és ráadásul a felső 3 színű. Muszáj lesz vennem, legalább nadrágot, mert ilyen áron nem lehet kapni sportruhát. 

Tiszta röhögés. Van egy állati pink zoknim, most lesz egy ilyen színű nadrágom is :) Szép lassan már nevezhettek rózsaszín párducnak is :)

No comment!

Senki sem az, akinek mutatja magát és pont abban csalódsz, akit őszintének és nyíltnak hiszel.  Így bizz az emberekben. 

Új csoport indul

Indítottam egy blogot Napi Mozgás névvel, ahova természetesen a napi mozgásunkat fogjuk vezetni, percben.

Motivációs csoport, hogy ne lógjuk el az edzéseket :)

Akit érdekel, ITT csatlakozhat és olvashatja a részleteket :)

Szeretettel várok mindenkit!

Futás félretéve

Az éjszaka arra ébredtem, hogy nagyon fáj a jobb térdem. Szóval a futás egy ideig szünetel. Így nem lehet futni. Vagyis lehetne, de nem érdemes.

A mai futás

Ma már az elején is figyeltem a pulzusom, amennyire lehetett, de ma sem lettem okosabb. Elindultam lassan és 01:30-nál 98-at mutatott, aztán 85-öt, ami gyakorlatilag lehetetlen.  Aztán beállt 150 - 160 körül, az emelkedő tetején volt 170 is, ami nem csoda. Itthon megnéztem mennyi a két érték és megint meglepődtem: avg 159, max 199. Na erről ennyit. Nem tudom mit gondoljak. Magyarázat lenne, mert  többször megijedtem, mert elég durván rám kiabáltak egy autóból, mert egy autó úgy behajtott előttem, hogy majdnem engem is elvitt stb. De mindegy, legközelebb jobban figyelek. 

Ma sapkával mentem és jó volt. Kicsit izzadtam, de nem fáztam. Viszont már jön a hideg, ezután még a kesztyű is kell majd. 

Annak ellenére, hogy megmondták ne foglalkozzak vele, mégis kicsit bosszant, hogy 1 percet lassult a tempóm a nyár óta. Elég nehéz sötétben futni, zavar a ruha is és talán le kellene adnom azt a plusz kilót, másfelet.

Sapka és pulzus

Tegnap megint nem tudtam mit vegyek fel a futáshoz. A hőmérő 12 fokot mutatott, de hidegebbnek tűnt. 

Végül kiválasztottam a cuccokat és jól választottam, kivéve a sapkát. A simléderest vettem fel mert úgy gondoltam még korai a kötött sapka. Hát nem jól gondoltam. Nemrég vágattam le a hajam, hátul fel van nyírva most. Futás után éreztem, hogy kicsit megizzadt a tarkóm és fázik. Felhúztam a mellényem gallérját, de azt hiszem ezután már kell a sapka. 

A másik dolog, ami sokkolt, a pulzus. Elkezdtem futni, persze megint nem láttam az órám csak helyenként. Igaz az elején nem szoktam nézegetni a pulzusom, most sem tette (volna), mert nagyon könnyen ment a futás, szinte repültem, de aztán mégis ránéztem az órámra és jól tettem. 180-at mutatott. Sokkoló volt, de most már legalább tudom mikor lesz ennyi a max pulzusom, ugyanis eddig mindig figyeltem az órát (persze a futás elején sosem) és soha nem láttam az órán annyit, amennyi a max volt. Most már tudom, hogy az elején kell nézni és cammogni, amíg beáll a pulzus.

Egyelőre megfigyelés alatt tartom az ügyet, mert tegnap azt is láttam, hogy 157 után a következő érték 118 volt, ami gyakorlatilag lehetetlen. A végén max pulzusnak 207 lett, ami őrülten sok. Nemrég cseréltem elemet az övben. Szóval nem tudom mit higgyek, de figyelni fogok. Tény, hogy nem lihegtem, nem voltam kifulladva, bár az óra szerint elég halott kellett volna legyek. Meglátjuk ezután mit fog mérni. 

Tudom, hogy sok futónak égnek áll a haja a PK hallattán, de én PK párti vagyok (mert engem ez vitt és visz előre). És ha már PK, akkor ajánlom figyelmetekbe Moós Gergely (aka Dagadt Köcsög) írását itt. Ennél jobban meg sem lehetett volna fogalmazni.

Mégsem szüneteltetem az írást

Most úgy történt, hogy mindenhonnan csak a pofonokat kapom (akkor is, ha nem érdemlem meg). Ez van, ilyen az élet. 

Mégis írok arról, amit fontosnak tartok.

Szolgálati közlemény

Csak szólok, hogy most egyidőre szünetelni fog a blogírás.

Keresem az egyensúlyt

Tegnap és ma kicsit elgondolkoztam azon, hogy mit jelent nekem a futás és mik a céljaim vele. Hogy miért? Azért, mert tegnap kicsit bűntudatom volt azért, mert nem mentem ki futni és ez nem jó. 

Az történt, hogy a héten ismét elkezdtem a rendszeres futást. Szerdán lefutottam az aznapi 35 percet, de tegnap nem éreztem jól magam, egész nap nyűgös voltam, mindenem porcikám fájt, a fejfájásom 2 fájdalomcsillapítótól sem múlt el. Délutánra egy fokkal jobb lett, de akkor sem voltam jól, így nem mentem futni. Később viszont arra gondoltam, hogy talán mégis meg kellett volna próbálni, lehet ment volna a futás és ehhez hasonlók. Szóval bűntudatom volt, amit nagyon nem szeretek. Aztán elkezdtem gondolkozni a dolgokon. 

Aki már rég olvassa a blogom, az tudja, hogy kb. háromnegyed évig rendszeresen végeztem a súlyzós edzéseket. Olyan edzéstervem volt, hogy minden második nap volt edzés. Az elején rövid, 20 perces edzések voltak, de aztán idővel, ahogy emeltük az adagot, lassan egy óra lett belőle. Volta mikor rendszeresen be tudtam tartani az edzésnapokat, de volt olyan is, hogy nem. Kimaradt több edzés is, ami az akkori súlyzós tanácsadómnak nem nagyon tetszett, mivel izmot így nem lehet építeni. Én ezt el is hiszem, csak az a helyzet, hogy vannak az életben olyan időszakok, amikor nem jut idő edzésre, vagy egyszerűen nincs lehetőség rá. Jöttek a finoman burkolt szemrehányások, aminek az lett a vége, hogy nem hogy nem élveztem az edzéseket, hanem egyenesen kényszer volt már, hányingerrel gondoltam rájuk. Ennek az lett az eredménye, hogy abbahagytam. Kényszerből nem fogok edzeni és eljutottam arra a pontra, amikor azt mondtam, hogy elég. 

A futással nem szeretnék ide jutni. Igazából senki nem nyaggatott, a mostani futós tanácsadóm soha nem tett egy rossz szót sem arról, hogy miért maradt ki az edzés. Mindig mondja, hogy akkor fussak rövidebbeket, amíg ismét belejövök és ennyi. De azért magamban vívódom, ami nem jó. 

Azt már írtam, hogy heccből kezdtem el futni. Első célom az volt, hogy bebizonyítsam saját magamnak, hogy én is tudok futni, és az, hogy meggyőződjek arról, hogy a negatív példaképem, aki miatt elkezdtem futni, ezt sem csinálja becsületesen, csak a szája jár. Hát ezt a célt már az első hetekben elértem. Utána nem igazán volt célom. Futottam, követtem az edzéstervet, amikor megakadtam vele, kínlódtam, harcoltam, amíg rájöttem, hogy nem kell erőltetni, váltani kell. Aztán elkezdtem a pulzuskontrollt és ment a futás mint a karikacsapás. Akkor élveztem, hogy én tudok valamit, amit sok más ember nem tud, büszke voltam magamra azért, hogy volt bátorságom belevágni és azért volt eredmény is, élveztem, hogy hülyének néznek, irigyelnek stb. De bűntudatom nem lesz egy két elmaradt futásért. 

Ma sem voltam valami fényesen, de kimentem. Futottam 2,14 km-t, de éreztem, hogy jobb nem erőltetni. A tanácsadóm azt mondja mindig, hogy annyit fussak, amennyi jólesik. Ma ennyi volt és azt nézem, hogy kimentem, mozogtam. Ez is több a nagy semminél. Legalább átmozgattam magam. 

Elgondolkoztam azon is, hogy mik a céljaim a jövőre nézve ami a futást illeti. Hát egyelőre nem sok :) Igazából nem akarom abbahagyni, télire azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a hidegben is fussak, erősítsem meg a torkom, ami mindig gond volt nekem, és azt, hogy azért valamelyest a kondíciómat is megőrizzem. Ez addig fog menni, amíg nem lesznek kemény minuszok, de addig szeretném csinálni. Tavasszal majd rákapcsolok, mert áprilisban lesz egy verseny a városban, igaz, hogy csak 5 km, de emelkedőm van és ahhoz én nem vagyok még hozzászokva.  Aztán kezdődhet a reggeli futás, ami a legjobb. Természetesen szeretnék fejlődni, de nem tűztem ki versenycélt. majd, ha tényleg annyit fejlődtem, hogy érdemes lesz más versenyre is benevezni, akkor körülnézek, de igazából nem hinném, hogy csak ezért utazni fogok 100 kilométereket és költeni fogok az útra, meg szállásra. Persze, ha alkalom adódik akkor nem fogom kihagyni, de ez már a jövő zenéje. Ki tudja? Lehet a félmaratont is le fogom majd egyszer futni, ha felkészültem rá :)

Szóval csak nyugisan, a kondíció a cél, amit a futással eszezek meg :)