Ma reggel kicsit köhögtem és éreztem, hogy mintha kaparna a torkom. Kicsit folyik az orrom is és mintha érezném a füleimet is. Mindenből egy kicsi, de ez vészjelzés már. Rég számítottam erre, most pedig meg is történt. Ittam egy bodza teát mézzel és friss citromlével és elővettem a C vitaminos propolisz tablettákat. Nem vészes a dolog, de figyelni kell most rá, mert ha ezzel futok, akkor tuti torokgyulladás lesz belőle. Tehát a futás egyelőre szegre akasztva. Legalább kimosom a futócipőmet, mert erre nem jutott idő, vagyis most a hideg miatt féltem, hogy nem szárad meg.
Tehát most a saját magam kísérleti alanya leszek, legalábbis ezen a télen. És ez még mindig jobb annál, amit anno a doktornő ajánlott nekem.
Az történt, hogy 2004-ben egyik napról a másikra elment a hangom. Nem is voltam meghűlve. Elmentem orvoshoz, kaptam antibiotikumot, másnap megjött a hangom, ha azt egyáltalán hangnak lehet nevezni, ugyanis olyan volt, mintha egy repedt fazekat kongattak volna. Na mindegy, helyrejöttem. 2005-ben megint elment a hangom. Elmentem a dokihoz és ő mondta, hogy jééé, megint elment a hangom? Én ugyanis elfelejtettem, hogy előző évben is így jártam. Kaptam gyógyszert, másnap megjött a hangom, egy hét alatt felszakadozott a váladék a légcsövemből, de ezt inkább nem részletezném :) Az egészben az a vicces, hogy mindkét alkalommal szeptember 21-én történt a dolog, napra pontosan :)
És akkor azt mondta a doki néni, hogy hajlamos vagyok erre és meg kell erősíteni a szervezetem, a torkom, hogy ezt elkerüljem. Felírt egy gyógyszert és elmagyarázta miből áll ez a kezelés. Legyengített baktériumokat kellett volna szednem tabletta formájában úgy hogy 10 napig szedem, aztán 20 nap pihenő és ezt háromszor megismételni. Minden 10 nap után ezek a baktériumok megtámadják a szervezetem, gyakorlatilag hűlést okoznak és kényszerítik a szervezetet, hogy reagáljon, előállítsa az antitesteket és megerősödjön. Gyakorlatilag ez azt jelentette volna, hogy három hónapon át és majdnem folyamatosan beteg leszek. Háááát, elgondolkoztam és azt mondtam, hogy ok, ha kell, akkor kell. Édesanyám szegény elment a gyógyszertárba, hogy megvegye a gyógyszert. A gyógyszerésznő majdnem sokkot kapott, amikor meglátta a receptet. Azonnal megkérdezte, hogy kinek kell, hány éves stb. majd elmondta, hogy ezt a gyógyszert ők nem tartják készleten, kizárólag rendelésre hozzák, valami 150 lej volt akkor az ára, ami nem egy olcsó buli, mert akkor kb. 42 eurónak számított (az egészségpénztár semmit nem támogatott az árból) és a csattanó: idős személyeknek ellenzett, mert halálos lehet. Szegény édesanyám majdnem sokkot kapott. Hazajött és elmesélte nekem a dolgot. Azt mondta, hogy ha ezek után is kérem, visszamegy és megrendeli, de gondoljam meg jól, mert ez nem játék.
Figyelembe véve mindent, azt mondtam, hogy inkább évi 1 hét, mint ez a kálvária és nem vettem meg a gyógyszert.
Következő évben szeptember 21-én vártam, hogy mi lesz, de elmaradt a dolog, sőt, azóta sem jelentkezett :) Persze vigyázok a torkomra, mindig sálat viselek, meg nem nyelem a jeges italt. Ha meghűlök, az mindig a torkomnál kezdődik, de nem vészes.
Szóval ez a helyzet, ezért szeretnék futni télen is, hátha megszokja a torkom. Ma azt hiszem pihenőnapot tartok, mert érzem, hogy jót tenne. Holnap torna és meglátjuk vasárnap hogy fogom érezni magam, és ha nem lesz gond, akkor kimegyek.
