Egyszer kipróbáltam, de nem volt
valami jó hatással rám, így hanyagoltam. Azt mondtam, hogy majd,
mikor már annyira rutinos futó leszek, hogy nem kell a pulzust
figyelnem, akkor előveszem a zenét.
Ma nem tudom mi ütött belém, de
gondoltam unaloműzés gyanánt futás közben jó lesz a zene.
Rosszul gondoltam ám :). Elindultam futni és tényleg nem figyeltem
a pulzusom, de a zene sem esett jól, idegesített. 3 percnél bele
kellett sétálnom, pedig a pulzusom nem volt nagy, de éreztem, hogy
jó lenne. Aztán futottam még vagy 4 percet, utána ismét
belesétáltam, kikapcsoltam a zenét és végül 2 km után
megálltam. Éreztem, hogy jobb nem erőltetni. Nem sietek sehova.
Szép lassan hozzászokok ismét a futáshoz, mert ez a két hét
kiesés bizony megérződik.
Amikor itthon berajzoltam a térképet
és felvittem az endora, akkor láttam, hogy bizony eléggé
vágtázhattam, mert 2 belesétálással is 6:55-ös tempó jött ki.
Holnap este is ki szeretnék menni egy
max. 20 perces átmozgató futásra, aztán szerdán, ha minden jól
megy, akkor szerdán jöhet a 35 perc.
Szóval fusson zenével az, aki el
tudja magát határolni a ritmustól. Nem nekem való, nem vagyok én
még felkészülve rá :) Ha mindenképp valamit hallgatni akarok, akkor le fogok tölteni valami olasz hangoskönyvet és az majd megteszi. Azt hiszem Camilleri Montalbanoja meg fog felelni
Camilleri hangjával. Imádom mindkettőt és az öreg nagyon szépen
tud mesélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése