Végül mégis éremmel

Kicsit elhanyagoltam a blogot, de nem ok nélkül, de erről majd egy másik bejegyzésben fogok írni. Most viszont tartozom azzal, ami még a versenyhez kapcsolódik. 

A verseny után 24 napra rá sikerült végül felvenni a Finisher érmet. Közben kisorsolták a speciális nyereményeket és volt szerencsém nyerni egy nagyon vagány technikai pólót. Ezzel együtt megkaptam az érmem is. Azt már nem mondom el, hogy még ők tettek nekem szemrehányást azért, mert nem kértem a verseny befejeztével az érmet. Szerencsére van egy jó tulajdonságom: mielőtt leüvölteném valakinek a fejét, előbb veszek egy mély lélegzetet és az alatt gondolkozok. Így nem üvöltöttem, de a véleményem megmaradt. Azt hiszem erről nem fogok többet írni. Felejtsük el.

Annyit még azért megírok, hogy a szervezővel beszélgetve említettem, hogy jó lenne 10 km-es táv is a meglévők mellé. Kiderült (beismerte), hogy ők a félmaratont és a maratont promoválják, a többi versenyszám (jelen esetben az 5 km, ami valójában 6,76 volt) csak azért van, hogy vonzza a népet.  Mondtam a szervezőnek, hogy ok, hogy félmaraton és maraton, de a futás nem a félmaratonnal kezdődik, se a maratonnal, ahhoz fel kell nőni. És amíg odáig fejlődünk, addig ne versenyezzünk? Erre nem tudott válaszolni. Itt most ecsetelhetném a miérteket, de kár is. Aki kicsit használja az eszét, az tudja, hogy jól jönnének az apróbb távok. 

Akkor eléggé felbosszantott a dolog és elhatároztam, hogy jövő tavasszal félmaratont fogok futni. Másnap már tudtam, hogy elég kevés az esélye annak, hogy biztonságosan fel tudjak készülni úgy, hogy jó eredményt érjek el. Az mondjuk nem kérdés, hogy le tudom futni, mert tuti le fogom tudni futni jövőre, de nekem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen idővel és az sem, hogy utána boldog leszek és csak pár óráig fáradt, vagy pedig 3 óra alatt futom le és utána a mentő visz el. 

Szóval egyelőre marad a félmaraton váltó (ha nem lesz 10 km-es táv). Ez a cél.

Az első verseny

Igen, eljött a nagy nap is. A várva várt nap.

Finomvegyes érzelmekkel gyarapodtam, ami a versenyt illeti. Jó buli volt összességében, de kemény leckét kaptam, amire úgy néz ki szükségem is volt.

Sajnos a felkészülés nem ment tervszerűen, nem tudtam úgy készülni, ahogy szerettem volna. Többször voltam beteg, ami hátráltatott és sajnos a lustaság is felütötte fejét, így elég siralmas állapotban álltam a starthoz. Egészségileg nem volt semmi bajom, jól éreztem magam, de a futás szempontjából tavaly sokkal jobb formában voltam. Ezért egyetlen egy célt tűztem ki magamnak, mégpedig azt, hogy a 7-es alatti tempóm legyen összességében. Nos, ezt el is értem. Így elégedett vagyok. (Sajnos szombaton valakinek volt gondja arra, hogy elvegye a kedvem az egésztől és megint a földbe döngöljön. Ez eléggé fájt, de nem hagytam, hogy letörjön. Félretettem a dolgot. Egy éve készülök erre a versenyre, ezt a napot nem fogja elrontani senki!)

Reggel álmosan ébredtem. Nagyon izgultam, de a futóruha megint megnyugtatott. Elég érdekes ez: ahogy felveszem a futócuccom, megjön az önbizalmam és megnyugszom :) Sütöttem két tükörtojást magamnak, de csak az egyiket tudtam megenni. Összepakoltam és elindultam.

Úgy gondoltam, hogy az 1,5 km gyaloglás jó bemelegítés lesz és meg is tudom nézni a pálya jelzéseket egy szakaszon, ahol én is szoktam edzeni. Alig léptem 500 métert és elkezdett cseperegni az eső. Mondjuk számítottam esőre, de a meteo jelentés úgy írta, hogy 11 - 12 között lesz eső és majd délután. Mire leértem a helyszínre, már becsületesen csepergett és 9-kor már esett.

Sajnos a szervezés nagyon gyenge volt. Én értem, hogy nem egyszerű egy ilyen kaliberű rendezvényt zökkenőmentesen megszervezni, de ami itt volt, az sajnos nem érte el a kötelező színvonalat.

Arról volt szó, hogy a M és a FM-esek 9-kor rajtolnak, mi meg 9:15-kor és 8:55-kor technikai eligazítás. Ehhez képest mindenki egyszerre startolt, kb. 9:30-kor. Úgy volt, hogy a krosszosok, vagyis mi, 5 km-t futunk, ami 3 kör a kiírt útvonalon. A technikai eligazításon tudtuk meg, hogy nem 3 hanem 5 kör lesz. Hát jó, akkor 5 kört futunk. Utólag megnézve a listát, volt jó pár  DNF (did not finish, vagyis nem ért célba) és jó páran ezek közül 3 kört futottak. Gondolom nem hallották, hogy 5 kört kell futni. Megjegyzem a weboldalon még mindig 3 kört ír. Endomondoval mértem a távot verseny alatt és 6,76 km lett a vége. Hallottam, ahogy az Endo mondja a kilométereket és már arra is gondoltam, hogy nem figyeltem oda és pluszba futottam egy kört, de itthon felnagyítva az útvonalat 5 kört számoltam. Mondjuk nem volt gond, hogy többet kellett futni, de az már igen, hogy ennyire nem tájékoztatják a versenyzőket.

Szóval közös bemelegítés itt sem volt. Én számítottam erre, ezért jól bemelegítettem, futottam is 1,5 kört. Már indulás előtt elkezdett rendesen esni az eső és végig zuhogó esőben futottunk. A cipőmből ki-be folyt a víz, nem lehetett kerülgetni a pocsolyákat. A sapkám széléről csepegett a víz. Az útvonalon van egy ortodox templom. Az utolsó körnél már jöttek ki az emberek a templomból és hüledezve mondták egymásnak, hogy mi levetkőzve futunk az esőben :) Azért most nagyon örültem annak, hogy hozzászoktattam magam az esőhöz és nem vagyok papírcica. A 100%-os páratartalom jóval megnehezítette a dolgunkat, de úgy vagyok vele, hogy ha ezt megcsináltam, akkor a többi már könnyebb lesz.

Már a verseny előtti napokon elindult a háborgás (többen is azt mondták, hogy nem indulnak ilyen körülmények között), ugyanis nem zárták le az útvonalat, egyedül a főtér volt lezárva, ahol mi futottunk. A M és a FM nagyon nehéz és veszélyes körülmények között zajlott. Járdán kellett futni, vagy az úton. Volt benne lépcső (egyszer le, egyszer fel), macskaköves szerpentin, vasútátkelés 2x és földúton való futás, ami valójában dagonyázást jelentett és stop is volt jó pár. Szintkülönbség is volt benne bőven. És a hab a tortán mindemellett az eső volt, ami végig esett. Kalapemelés azoknak, akik ilyen körülmények között megcsinálták.

Verseny után nem adtak érmet. Azt mondták az éremosztás 3-kor lesz, mert meg kell várni a maratonistákat is. Így mi hazajöttünk, mert csurom vizesen nem állhattunk ott még 4 órát. Háromra visszamentünk, de már majdnem minden össze volt szedve. Egyik rendezőtől megtudtam, hogy a polgármesteri hivatalban lesz a díjosztás. Elindultunk az épület felé, de akkora volt a tömeg, hogy csak az ajtóban kaptunk helyet és már a vége felé járt a dolog, mert megkezdték hamarabb. Kiosztották az első, második, harmadik helynek járó díjakat minden számban korcsoportonként és véget ért a ceremónia. Szétszéledt a tömeg. Így mi is eljöttünk oklevél és érem nélkül. Azóta eltelt 2 nap, több helyen érdeklődtem (weboldalon, Facebookon, e-mailben), választ nem kaptam. Szóval még fogalmam sincs arról, hogy hogyan és hol tudom átvenni az érmet és az oklevelet. Próbálom nem szívre venni ezt a kritikán aluli szervezést de elég nehéz.

Ami a mezőnyt illeti, nagyon színvonalas volt. Kemény leckét kaptam :) Jó volt másokkal futni. Start előtt volt olyan, aki ismeretlenül is kezet fogott velem és jó futást kívánt. Jó érzés volt :)

Kitűztem a következő célt és van egy kerek évem, hogy felkészüljek rá.

Az elmúlt hétről

Ideje, hogy ide is írjak már. Nem tétlenkedtem, elég jól alakult mostanában a sportolás. 

Egyik Facebookos ismerősöm egy 88 napos kihívást indított, amire beneveztem én is. Röviden: mindenki felállítja saját céljait, legyen az fogyás, sportban elérendő eredmények, folyadékbevitel stb. és azt 88 napon keresztül csinálja (remélhetőleg a kihívás végére eléri a célját).

Én a céljaimat már a kihívás megjelenése előtt felállítottam, így ez most épp kapóra jött. Főbb céljaim a következők:

• megtartani a jelenlegi súlyomat, vagyis 63,5 - 64,5 kg között maradni,
• javítani az étkezés minőségén (több gyümölcs, zöldség, fehérje stb.),
• napi 2,5 L folyadék (víz),
• futásban elérni ismét a 6-os tempót,
• súlyzós edzések.

Április 8-án kezdődött a kihívás. Eddig jól haladok, íme a tevékenységem:

Április 3 - 22 p futás
Április 5 - 23 p futás  (ami valójában több volt, csak nem indult se a telefonom,se az órám)
Április 6 - 1 óra szobabringa
Április 8 - 30 p súlyzós edzés
Április 9 - 10 perc futás :D
Április 10 - 42 p súlyzós edzés
Április 12 - 18 p súlyzós edzés
Április 13 - 52 p futás
Április 14 - 42 p súlyzós edzés.

Lefutottam az év eddigi leghosszabb futását: 52 perc alatt 7 km-t. Ez egy 7:33-as tempó, ami nem ragyogó, de egy kiindulópont és reális, el kell fogadni. 159-es átlagpulzussal futottam, ami (mondhatni) nem olyan rossz, a célzóna 141 - 155 lenne. Hamarosan lefutom az első 10 kilométeremet is :)

A súlyzós edzések egyelőre jól mennek. Heti 3 súlyzós edzést és 3 futást terveztem, de most az elején nem lesz meg, mert még nem vagyok elég edzett hozzá és kell a pihenés. Nincs értelme hősködni, többet nyerek a pihenéssel.

A súlyom jó. Ma reggel 64,4 kg voltam, ami most nagyon jó. Összességében jól érzem magam és ez a fő.

Nektek hogy alakulnak a dolgok? Haladtok a kitűzött terveitekkel? :)
Sok sikert és további jó sportolást mindenkinek.

Helyzetjelentés

A hét közepén némi javulás következett be, kezdtem is örülni, hogy hamar "kinövöm" a spondilozis okozta kínokat. Erre ma kezdett rosszabbodni a helyzet, féltem, hogy megint lerobbanok. Egyre jobban fájt, sugárzott a fájdalom a hátamon le, a karomba is.  

Felújítottam a készletemet és folytatom tovább a kezelést. Aztán elmentem futni :) Gondoltam, ha már így is, úgy is fáj, akkor miért ne fussak? Azért óvatos voltam, csak 3,28 km-t futottam. Nem akartam tudatosan tönkretenni magam. A végére már jelzett a lapockám, hogy ez nem valami jó neki, de nem volt vészes. Jó volt ez a futás, élveztem. Jó ismét kevés ruhában futni. Sokkal könnyebbnek érzem magam. Na meg leadtam 1 kilót :P

Futástechnika

Egy okos futónak nem kell magyarázni azt, hogy mit jelent és mennyit húz a jó futótechnika. Egy ideje figyelem már ezeket a bejegyzéseket és próbálok én is "helyesen" futni azért, hogy ne sérüljek és ne terheljem feleslegesen az izületeimet, izomzatomat stb. Mint tudjátok, én már eleve "kripliként" kezdtem el futni, ezért nálam az óvatosság az első.

képforrás

 

Nem fogok előadást tartani erről, meghagyom annak, aki ért hizzá :) Így ajánlom figyelmetekbe  Kropkó Péter írását amiben egy videó is látható Moses Mosopról. Ő megmutatja nekünk hogyan kell futni :)

 

Átértékelés

Borzasztó fájdalamas hét van mögöttem, de szerencsére vége és nagyon remélem, hogy ezután csak jobb jön.Pokoli fájdalmakat éltem át, péntek este már sirni is tudtam volna, de minek? Sírással sem lett volna jobb.

Péntek óta volt időn gondolkozni és sajnos át kellett értékelnem a dolgok fontossági sorrendjét. Ha helyrejövök, ismét előveszem a súlyzós edzéseimet, mert a jelek mutatják, hogy szükség van rá. Így a súlyzós edzés lesz a fő egy darabig, a futás pedig második helyre kerül. Sajnálom, de nem tehetek mást. Első az egészség. Megint lemaradok, de ez különösebben nem izgat annyira, mert tudom, hogy ha kicsit megerősödök, jobban fog menni a futás is, megtérül a befektetés. 

Valamit valamiért, ezt szokták mondani, így én kicsit lemondok a futásról most, azért, hogy később jobb legyen. Inkább most, mint később lesérülni.

Miért nem tudtam megcsinálni az 5 km-es edzéstervet

Tavaly írtam, hogy belebuktam az 5 km-es edzéstervbe, nem tudtam végig csinálni. Aztán átállítottak a PK-ra és a perc alapú edzéstervre és egyből ment a futás.

Nem tudtam miért nem voltam képes végig csinálni az edzéstervet és nagyon bosszantott, mert amint kiderült, futni tudok, de akkor hol van a hiba? Azt tudtam, hogy fejben van a hiba, nem a testemben és az idén rá is jöttem, hogy mi volt a gond.

Az 5 km-es edzéstervben váltakozik a séta a futással, első alkalommal egy perc futás egy perc séta, aztán nő a futásidő és a séta ideje is, utána pedig nő a futás ideje és a séta idő csökken, míg eléri az 5 km egyben futást. Nos én amikor futni kellett, rákapcsoltam becsületesen, mivel tudtam, hogy utána amúgy is séta következik és kipihenem magam az újabb futáshoz. Ez ment is egy darabig, de amikor kezdett csökkenni a séta idő, már nem volt elég ahhoz, hogy a pulzus normalizálódjon és aerob zónaban maradjak. Így zátonyra futottam.

Aki most kezdi, vagy épp most csinálja, annak üzenem, hogy ha eredményt akar, akkor legyen türelmes. nem kell rohanni, a tempó idővel javul, de ahhoz rendesen alapozni kell.  Szóval csak nyugodtan, PK-val :)

Hullámvölgy

Már kezdtem örülni, hogy ilyen hamar sikerült visszarázódni a futásba, hogy le tudtam futni több mint 6 km-t normális pulzussal, elfogadható időn belül. Még az is megfordult a fejemben, hogy emelek kicsit a távon. Erre a tegnapi futás katasztrófálisra sikerült. 

Úgy éreztem, mintha több kilós terhet cipelnék, mintha a lábaim ólomból lettek volna. Másfél kilométer után belesétáltam. Haza akartam jönni, de aztán gondoltam adok még magamnak egy esélyt, de 2 kilométer után feladtam. Nagyon bosszantott a dolog (bosszant még most is), és elhatároztam, hogy ma reggel kimegyek és futok, de nagyon beleköptek a levesembe. Nem szeretem a késést, a pontatlanságot. Most meg már nincs kedvem kimenni. Nem érzem úgy, hogy tudnék futni. Elhalasztom holnap délutánra. 

Most egyébként nagyon negatívan látok mindent, ezért nem fogok agyalni semmin. Megvárom amíg helyrepattanok, utána jobb lesz. Ez van.

Amatőr futó stílusjavítása

Kropkó Péter oldaán találtam ezt a videót, aminek nagyon megörültem, ugyanis ez a testtartás dolog engem már foglalkoztat egy ideje.

A nyáron készíttettem magamról egy videót futás közben, hogy elemezni tudjuk a testtartásomat és javítani tudjunk rajta, ha esedékes.

Most annak, aki nem fut ez az egész úgy tűnik, hogy túl sokat akarok, vagy, hogy tökéletes akarok lenni, viszont aki fut és ért egy kicsit a futáshoz, az tudja, hogy a helyes testtartáson is múlik vagy bukik egy futó egészsége. És mivel én már eleve hátrányos helyzetből indultam, nekem nagyon oda kell figyelni hogyan futok.

 

A hűlés küszöbén

Kicsit mérges vagyok, mert egész télen nem voltam meghűlve és most tavasszal hűlök meg, amikor ráadásul még hideg sincs. Tegnap temetésen voltam és úgy néz ki kicsit huzat volt ott. Most fáj a fejem, kapar a torkom és úgy érzem magam, mintha kicsavartak volna. A mai edzés el is maradt. Én így nem megyek futni, semmi értelme, csak kinlódás lenne, eredménye nem. Pedig készültem hosszabb távot futni, de majd, ha meggyógyulok.

Az idei cél

Az törtönt, hogy beneveztem életem első futóversenyére, ami május elején lesz. Én az 5 km-es távon fogok indulni, ha minden jól megy.

Az a gond, hogy még nincs leszögezve a helyszín. A tavaly a városközpontban zajlott az esemény, de az idén felmetült egy másik helyszín is, ami nekem nem nagyon tetszik. Aszfalton esőben is lehet futni, ott noncs akadály, de a másik helyszín egy terep - salakos pálya lenne. 

Tegnap elmentünk megnézni. Én még sosem futottam se terepen, se rekortánon, se máson, csak aszfalton. Nem zárkózom el semmi elől, de azért tartok tőle, ugyanis terepen, ha esik az eső akkor dagonyázás lesz, nekem pedig nincs terepfutó cipőm. Ha jól saccoltam a helyszínt, és az, amin a tegnap futottam, akkor az nagyon pocsék. Valamikor salakos volt, de az a valamikor nem tudom mikor lehetett. Most egész nagy kráterek vannak, amiket törmelék kővel tömtek be. Ott, ahol még van némi salak, az földdel keveredik, ráadásul keskeny nagyon ez az út, a széle kővel van kirakva. Őszintén nem tudom hogy lehet ott lefutni a félmaratoni távot, a maratoniról nem is beszélve (az idén az is lesz).

Egyébként a verseny jó lesz, a nevezési díj minimális, benne van a chip bérleti díja, érmet is adnak, hozzá pedig emléklapot és a nevezési díj jótékonysági célra megy. 

A távot most is le tudom futni, azzal nem lesz gond, viszont az időn javítani szeretnék, sokat. Van rá 2 hónapom, szóval lesz időm felkészülni.

Az elmúlt időszak

Kb. 2 hónapja hagytam abba az írást. Sok minden történt azóta velem. A sport terén elég lazára vettem a dolgokat. Nem mondom, hogy nem sportoltam semmit, mert azért szobabringáztam, tornáztam is, futottam is, amire büszke vagyok, mert elértem a kitűzött célom, vagyis azt, hogy megerősítsem a torkom. Futottam -3 fokban és egész télen nem voltam meghűlve. Lehetett volna többet is sportolni, de a lustaság és pár egészségi probléma megakadályozott ebben. 

Sajnos az epém elkezdett vacakolni, de jogosan. Most ismét visszatértem az én (diétás) étrendemhez. Kerülöm a fűszeres és nehéz ételeket, amikről tudom, hogy nem nekem valók.

Nemrég elkezdtem ismét a futást és azóta csinálom a hülyeségeket folyamatosan :) Első héten 4 edzést ütemeztem be és meg is csináltam, ami összesen majdnem 19 km lett. Jött is a jelzés, hogy ez így sok lesz, mindenem fájt. Szóval pihenést írtam ki magamnak. Közben jelzett az epém is, szóval megint kimaradt a futás. 

Tegnap megint elindultam. 50 perc lett volna az edzéstervben, persze ezt megint nem úgy kellett volna, hogy a leghosszabb edzéssel kezdjük, de hát miért ne? :D Lefutottam 42 percet az 50-ből, ami 5,31 km lett, de már 3 km körül éreztem, hogy fáj a jobb forgóm. Nem akartam abbahagyni, pedig tudtam, hogy nem okos dolog, amit csinálok, de le akartam futni az 5 km-t. Ennek az lett az eredménye, hogy  hazafelé már sántikáltam, nagyon oda kellett figyelnem arra, hogy hogyan is lépek, hogy ne lássák, hogy sántikálok. Utána nem fájt, de ma reggel ismét sántikálással kezdtem a napot. :D Ügyes vagyok, tudom. Most remélem, hogy szerdáig elmúlik. Nem vészes a fájdalom, de akkor is oda kell figyelni rá. Volt még egyszer ilyen fájdalom és kipihentem. Most is azt fogom csinálni, addig nem futok, amíg el nem múlik.

December 15-én elhatároztam, hogy lemondok a kávéról és sikerült. Sokat szenvedtem az elején (a szó szoros értelmében), de megérte. Az elején 0 tolerancia volt, most már tudok kulturáltan kávét inni. Most már egyáltalán nem jut eszembe a kávé, nem azzal kezdem a napom, hogy kávét iszok. Ha főzök, akkor iszok 2 - 3 kortyot és az elég. Ez egy egész történet, sok mindenre rájöttem, kicsit jobban megismertem saját magam ebből a szempontból és örülök neki, mert úgy érzem fejlesztettem vele az önkontrollomat. És most már azt is tudom, hogy nem szeretnék semmilyen függő lenni.

Megtört a jég

Ma -1 fokban futottam 35 percet, nagyis tempóban, de nagyon jólesett. A pulzusom is nagyon jó volt, el sem fáradtam. Azt hiszem megtartom ezt a tempót a tlire, mert nagyon jó. Ez tökéletes nekem.

Hogy miért tört meg a jég? Mert annak ellenére, hogy ma december 3-a van, mostanában lett csak hideg. Ma reggel - 7 fok volt, talán ez az eddigi leghidegebb idő, amit ezen a télen mértünk. És ma kimentem futni. Nem tudom hogy csináltam, de eleve nyugis tempót diktáltam magamnak és nem lihegtem, nem fáztam és nem fáradtam. Féltem nagyon a hidegtől, de a jelek szerint nem kell félni. Úgy néz ki, hogy ki tudom cselezni a hideget.

Még az lesz kicsit érdekes, ha lehull a hó, de azt is megpróbálom. Amíg nem fagy meg, hogy jég legyen, addig gondolom nem lesz gond.

Most már jó a pink kompressziós zoknim. Ma tökéletesen melegített. 

A nap vicce: állnak az emberek a buszmegállóban és vacognak. Én elfutok mellettük és melegem van a futástól. Ők engem bámulnak és gondolják, hogy nem vagyok normális, amiért ebben a kutya hidegben futok. Na kinek jobb? :D Hát nekem :P

Futás félretéve

Az éjszaka arra ébredtem, hogy nagyon fáj a jobb térdem. Szóval a futás egy ideig szünetel. Így nem lehet futni. Vagyis lehetne, de nem érdemes.

A mai futás

Ma már az elején is figyeltem a pulzusom, amennyire lehetett, de ma sem lettem okosabb. Elindultam lassan és 01:30-nál 98-at mutatott, aztán 85-öt, ami gyakorlatilag lehetetlen.  Aztán beállt 150 - 160 körül, az emelkedő tetején volt 170 is, ami nem csoda. Itthon megnéztem mennyi a két érték és megint meglepődtem: avg 159, max 199. Na erről ennyit. Nem tudom mit gondoljak. Magyarázat lenne, mert  többször megijedtem, mert elég durván rám kiabáltak egy autóból, mert egy autó úgy behajtott előttem, hogy majdnem engem is elvitt stb. De mindegy, legközelebb jobban figyelek. 

Ma sapkával mentem és jó volt. Kicsit izzadtam, de nem fáztam. Viszont már jön a hideg, ezután még a kesztyű is kell majd. 

Annak ellenére, hogy megmondták ne foglalkozzak vele, mégis kicsit bosszant, hogy 1 percet lassult a tempóm a nyár óta. Elég nehéz sötétben futni, zavar a ruha is és talán le kellene adnom azt a plusz kilót, másfelet.

Sapka és pulzus

Tegnap megint nem tudtam mit vegyek fel a futáshoz. A hőmérő 12 fokot mutatott, de hidegebbnek tűnt. 

Végül kiválasztottam a cuccokat és jól választottam, kivéve a sapkát. A simléderest vettem fel mert úgy gondoltam még korai a kötött sapka. Hát nem jól gondoltam. Nemrég vágattam le a hajam, hátul fel van nyírva most. Futás után éreztem, hogy kicsit megizzadt a tarkóm és fázik. Felhúztam a mellényem gallérját, de azt hiszem ezután már kell a sapka. 

A másik dolog, ami sokkolt, a pulzus. Elkezdtem futni, persze megint nem láttam az órám csak helyenként. Igaz az elején nem szoktam nézegetni a pulzusom, most sem tette (volna), mert nagyon könnyen ment a futás, szinte repültem, de aztán mégis ránéztem az órámra és jól tettem. 180-at mutatott. Sokkoló volt, de most már legalább tudom mikor lesz ennyi a max pulzusom, ugyanis eddig mindig figyeltem az órát (persze a futás elején sosem) és soha nem láttam az órán annyit, amennyi a max volt. Most már tudom, hogy az elején kell nézni és cammogni, amíg beáll a pulzus.

Egyelőre megfigyelés alatt tartom az ügyet, mert tegnap azt is láttam, hogy 157 után a következő érték 118 volt, ami gyakorlatilag lehetetlen. A végén max pulzusnak 207 lett, ami őrülten sok. Nemrég cseréltem elemet az övben. Szóval nem tudom mit higgyek, de figyelni fogok. Tény, hogy nem lihegtem, nem voltam kifulladva, bár az óra szerint elég halott kellett volna legyek. Meglátjuk ezután mit fog mérni. 

Tudom, hogy sok futónak égnek áll a haja a PK hallattán, de én PK párti vagyok (mert engem ez vitt és visz előre). És ha már PK, akkor ajánlom figyelmetekbe Moós Gergely (aka Dagadt Köcsög) írását itt. Ennél jobban meg sem lehetett volna fogalmazni.

Ma is voltam futni

Szóval tegnap nem hűltem meg, így ma is mentem futni. Jó idő volt, 12 fok volt kint, de megint túlöltöztem magam. Már a második körben észleltem, hogy túl sok a ruha rajtam, de nem volt mit tenni. Valahogy meg kell tanulnom időjáráshoz helyesen öltözni, de ez nem egyszerű. Félek a megfázástól de végül azért fogok megfázni, mert túl sok rajtam a ruha,  megizzadok és megfázok. 

Ma is csak 2,56 km-t futottam és érdekes, majdnem ugyanazzal a tempóval, pedig nem terveztem semmit, futottam ahogy jólesett. Ma viszont a max pulzusom jóval alacsonyabb volt. Vissza tudok rázódni, nem lesz gond.

Rég nem írtam :)

Elég rázós időszakon vagyok túl és lehet még nincs vége. De én azért reménykedem :) 

A futás és mindenféle sport háttérbe szorult. Azon is gondolkodtam, hogy félbehagyom a futást, félreteszem a tavaszig, de valahogy nem volt szívem megtenni.

Szóval ma megint elmentem futni. 13 fok volt kint. Egész nap azon gondolkoztam, hogy mit vegyek fel, nem beszélve arról, hogy reggel - 5 fok volt. Még nem tudom mit kell felvenni ilyen időben, ezt még meg kell tanulni. Aztán hosszas vacillálás után kiszedegettem a ruháimat és felvettem a csodaszép kompressziós zoknimat is :D Reménykedtem, hogy a melegítő nadrágom futás közben nem libben fel annyira, hogy meglássák a "cuki" zoknimat. :) Szóval a zokni még most is túl vastag. Igazából nem értem milyen időre van ez tervezve. A felső része jó, azzal nincs gond, de a talpa kétszer olyan vastag, mint a felső. Most csak 2,4 km-t futottam. Az elején nem volt gond, de a vége felé kezdtem már érezni, hogy túl meleg. Azt hiszem ezt cipő nélkül kell viselni :P Szóljatok hozzá, akinek ilyen zoknija van. A tiétek is ilyen? Vagy csak én fogtam ki ezt a vastag darabot? Na mindegy. Majd jó lesz a hidegben.

Szóval elindultam futni. Igazából egy célom volt ma, az, hogy fussak. Az órát sem néztem, nem érdekelt az idő, néha azért megnéztem a pulzusom. Próbáltam visszaemlékezni óra nélkül, hogy milyen a jó tempó de láttam, hogy a pulzusom 160 fölött van, ami mondjuk nem csoda, mert ki vagyok esve a gyakorlatból. Időnkét lassítottam, de egyéb gond nem volt. Próbáltam okosan lélegezni, de nem tudom, ha sikerült. Baseball sapkával indultam végül, a füleim védetlenek voltak, a szél is fújt ... Lefutottam 5 kört és hazajöttem.  Gyorsan megcsináltam a nyújtást és lezuhanyoztam, majd ittam egy forró teát. Most ég az arcom és a torkomat is érzem, de remélem ez csak ennyi, ma el is múlik. 

Végül is számítok majd hűlésre, mert ez gyakorlatilag elkerülhetetlen, így edződik meg a szervezet. Na majd meglátjuk. 

A futás elég jól sikerült, ugyanis 6:34-es tempót futottam, ami jónak mondható.

Pénteken benéztem pár boltba, sapkát akartam vásárolni, de nem találtam megfelelőt.Nég megnézem máshol is.

Azon gondolkoztam, hogy a télire kellene valami alternatíva, mert a futás az nem lesz folytonos. Állítólag nagyon kemény tél lesz és ha nem tudok futni, akkor kell valami egyéb mozgás. Nem is a súlyom, hanem a  kondi miatt. Egyelőre Péntek Enikőre és Béres Alexandrára gondoltam, de majd meglátjuk.

Holnap is szeretnék futni, de ez attól függ hogy fogom érezni magam, mert az esetleges hűlés mellett női bajaim is lesznek. Szeretnék futni a 36-éves meggyilkolt anyuka emlékére és gyertyát gyújtani.

Egy kis szünet

Már jó ideje szünetel nálam a futás, szép lassan egy hónapja. Az elején azért, mert túlhajtottam magam és kellett a pihenés. Aztán a papámnál voltam és agyondolgoztam magam, ezért megint kellett a pihenés. Most már fizikailag úgy érzem, hogy tudnék futni, de minden délután a kórházban vagyok a tesóm gyerekeinél, későn érek haza és sötétben már nem futok. 

Szóval most kicsit kiestem, minden táblázatban az utolsó vagyok, de nem lényeges. Most szükség van a segítségemre. Remélem azért a hétvégén már futhatok.

Futás zene nélkül

Egyszer kipróbáltam, de nem volt valami jó hatással rám, így hanyagoltam. Azt mondtam, hogy majd, mikor már annyira rutinos futó leszek, hogy nem kell a pulzust figyelnem, akkor előveszem a zenét.

Ma nem tudom mi ütött belém, de gondoltam unaloműzés gyanánt futás közben jó lesz a zene. Rosszul gondoltam ám :). Elindultam futni és tényleg nem figyeltem a pulzusom, de a zene sem esett jól, idegesített. 3 percnél bele kellett sétálnom, pedig a pulzusom nem volt nagy, de éreztem, hogy jó lenne. Aztán futottam még vagy 4 percet, utána ismét belesétáltam, kikapcsoltam a zenét és végül 2 km után megálltam. Éreztem, hogy jobb nem erőltetni. Nem sietek sehova. Szép lassan hozzászokok ismét a futáshoz, mert ez a két hét kiesés bizony megérződik.

Amikor itthon berajzoltam a térképet és felvittem az endora, akkor láttam, hogy bizony eléggé vágtázhattam, mert 2 belesétálással is 6:55-ös tempó jött ki.

Holnap este is ki szeretnék menni egy max. 20 perces átmozgató futásra, aztán szerdán, ha minden jól megy, akkor szerdán jöhet a 35 perc.

Szóval fusson zenével az, aki el tudja magát határolni a ritmustól. Nem nekem való, nem vagyok én még felkészülve rá :) Ha mindenképp valamit hallgatni akarok, akkor le fogok tölteni valami olasz hangoskönyvet és az majd megteszi. Azt hiszem Camilleri Montalbanoja meg fog felelni Camilleri hangjával. Imádom mindkettőt és az öreg nagyon szépen tud mesélni.