Tegnap mint írtam már, fél nap volt, mert volt még egy kevés kávé, amit megittam reggel. El is voltam vele, fejben készültem a nagy napra és a többi napra, amikor kávé nélkül kell élnem.
Kicsit felborult a napom, az étkezésem is, de nem volt vészes. Ebéd után nagyon hiányzott a kávé, de akkor még inkább csak az íze és a megszokás, hogy ebéd után kávét iszok. Aztán jött a fejfájás. Tompa, idegesítő fejfájás. Tudtam mi okozza és számítottam is rá, így nem vettem be fejfájás csillapítót.
Aztán úgy 5 körül elkezdtem ásítozni. Ez ment kb. 7-ig. Semmi erőm nem volt, gurult el a fejem, olyan álmos voltam.
Az az érdekes, hogy mindvégig az édeset kívántam. Tudtam, hogy kávét nem fogok inni, mert nagyon szilárd az akaratom, nem adom fel!!! Így uzsonnára ettem két szelet mézes kenyeret, ami nekem megengedett, ez nem gond. Aztán továbbra is kívántam az édeset, és kiegyeztem magammal egy kakaóban, amiben volt 1 kk cukor és nem is volt édes.
Végül fél tízkor lefeküdtem.
Ma már sokkal rosszabb, de erről holnap írok.
Sokat gondolkoztam tegnap és tegnapelőtt. Főleg azon, hogy mit jelent nekem a kávé, miért kezdtem el inni, miért ittam az évek során és hogyan jutottam ide. Ezek olyan kérdések, amikre szerintem föltétlenül válaszolni kell a függőnek. Másképp nem lesz gyógyulás. Erről fogok írni nemsokára, mert nagyon sok dologra rávezetett és ezt hasznos leírni (szerintem). Függőknek mindenképp ajánlom, mert olyan dolgokra jöttem rá, amikre nem is gondoltam eddig. Hamarosan következik.
Én mondjuk ennyire nem vagyok kávéfüggő, ha iszok, akkor tényleg inkább kávés tejet iszok, hosszú kávét főzök a kb. másfél deci felhabositott tejre. :)
VálaszTörlésVannak napok, mikor nem is iszok, de van, mikor reggel viszek magammal egyet a villamosra termoszpohárban. Mikor milyen hangulatom van. Én az ízéért iszok, ugyanúgy ásítozok a kávé után is , mint előtte. .)
De neked hajrá, biztos tudod, hogy miért próbálsz leszokni róla!